Kis községünk szerényen megbújik itt, a Cserhát végső nyúlványainál két domb között. Látszatra semmiben sem különbözik a környező falvaktól. Története is előbb kezdődött írott emlékeinél, mint általában a falvak, városok, népek története. Lakóinak száma 1939-ben elérte a 994-et, s azóta mindig kilencszáz és ezer között van.
Ősidők óta ember lakta ez a vidék, beszélik a krónikák is. Például a délre fekvő közeli Várhegy körsánca a váci múzeum szerint „—vagy ismeretlen vaskorszakbeli népesség, vagy a honfoglalás kori magyarok emlékét őrzi.”
A legenda szerint mindenesetre már István király korában templomot építő nép lakott e helyen. Maga a Némedi név különböző alakokban fordul elő századokon át. Először 1065-ben a századi apátság alapító levélben kapja adományként e falut is. A tizennegyedik században már a Rátóti család birtoka Kisnémedi. Sokat szenvedett és örült ezután ez a vidék az országgal együtt.

Három ház állott ..

Az ezerötszázas évek török pusztítása e falut sem hagyta nyom nélkül. Mindössze három ház maradt meg, és csak az ezerhétszázas években lendült fel a növekedése úgy, hogy 1782-ben már nyolcvanhat házat és ötszázhuszonhat lelket mutat ki az írás, míg ötven évvel korábban mindössze tizenöt család, kb. 100 lakos élt itt. De az ország lakossága sem érte el akkor a két milliót. Az idők során mintegy tizenkilenc földesúr birtoka volt e vidék. Köztük a híres Rudnay család, ahol a ház asszonya Veres Pálné leánya Szilárda. Veres Pálné a szomszédos Váchartyánban halt meg 1895-ben. Házasság révén került ide földesúrnak Gosztonyi Mihály, és az ő leszármazottjai éltek legtovább Kisnémedin 1945-ig.

Tizenkilenc földesúr után
1944. december nyolcadikén szabadult fel községünk. Mint az egész országban: új élet kezdődött nálunk is. A felszabadulás után kapcsolták be községünket a villanyhálózatba, a régi leventeotthonból újjáépítették a kultúrházat. Autóbusz közlekedést kapott a község, így került közelebb a falu a városhoz.
Azóta bővült az óvoda, iskola épülete. Korszerű orvosi rendelő épült lakással, anya és gyermekgondozóval együtt. Sok-sok társadalmi munkát végzett a falu lakossága, így épülhetett új tűzoltószertár, gázcseretelep, autóbuszváró, járda és lettek járhatóak útjaink. Az állam támogatása mellett sok ezer társadalmi munkaóra eredményeként változott meg gyökeresen a falu képe.

Természetes már...

A lakosságot szolgálja egy nem nagy, de korszerű önkiszolgáló vegyesbolt, egy italbolt és egy kisvendéglő, ahol az üzemi dolgozók, de bárki idetévedő étkezhet is kulturált körülmények között. Van egy fodrászüzlet és egy igaz csak részlegesen nyitva tartó húsbolt. Jónéhány kisiparos is dolgozik a községben. Szolgáltató egység van elég, mégis jogos igényként kell a jövőben figyelembe venni a község vezetőinek, hogy az ellátás színvonalát minden törekvéssel javítani kell. A 900 éves községnek szinte minden háza új, az utóbbi harminc évben épült. Van
Tíz éves jubileum. Éppen tíz éves a zsákvarroda! Induláskor — tíz esztendeje — a tagság egy részének munkalehetőséget biztosított. Ezért alakult. Ma már szerves része a tsz gazdálkodásának nem tanul tovább a nyolc általános elvégzése után. Legtöbbjük középiskolába jár, és nem egy, eljut egyetemre, főiskolára is, aminek még a nevét is alig ismerték e vidéken a felszabadulás előtt. így van az, hogy bár lélek- számban nem gyarapszik a lakosság, annál inkább anyagiakban, tudásban, műveltségben.
Ribai Andrásné
tagiskola-vezető

1977. november

Post a Comment

Újabb Régebbi