Eredményes év volt 1977 - jelentés a beszámoló taggyűlésről

A kisnémedi Aranykalász Mező-gazdasági Termelőszövetkezet 1978. február 14-én tartatta meg az 1977. évi beszámoló taggyűlését. Tóth János, a szövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, s elmondotta, hogy az 1977. év országosan az egyik legkedvezőbb gazdasági év volt az utóbbi időben. A terveket szinte minden területen maradéktalanul teljesítették; a mezőgazdasági termelés értéke 15 százalékkal volt magasabb az 1976. évinél. Bebizonyosodott — mondotta —, hogy ha az éves terv sokoldalúan és jól van előkészítve..., abban az esetben a várt siker nem marad el. Beszélt arról is, hogy az élet- és munkakörülmények alakulása alapvető tényezővé vált a mezőgazdaságban.
A parasztság nem csak a társadalmi előrehaladást, hanem a személyi boldogulását is látta és megtalálta.
A párt agrárpolitikájában nem csak a célokat tűzte ki, hanem olyan közgazdasági környezetet is teremtett amely lehetővé tette a mezőgazdaság gyors fejlődését, s ezzel együtt a paraszti jövedelmek jelentős növekedését. A parasztság személyes jövedelme elérte a munkásokét; a két alapvető dolgozó osztály jövedelme a párt politikai célkitűzéseinek megfelelően növekszik.
Tóth János beszámolójában azt is elmondotta, hogy a mezőgazdaságban több mint 300 ezer szakmunkás, közép- és felsőfokú végzettségű szakember dolgozik és irányítja a gazdaságot. Ez teszi lehetővé, hogy ma már több ágazatban ipari jellegű szakmunkát végeztetünk. A termelés követelte szakmai színvonal emelkedése, továbbá a közművelődési szervek tevékenysége elősegíti a szövetkezeti parasztság általános műveltségének emelkedését. A termelőerők és a kulturális színvonal emelkedése alapján fokozatosan átalakult a mezőgazdasági dolgozók gondolkodása. A szövetkezeti tagok mind jobban elsajátítják a nagyüzemi munka módszereit, a dolgozók szocialista közösséggé formálódnak. Ezt bizonyítja a szocialista brigádmozgalom erősödése.
A szövetkezetek tagsága teljesítette a társadalommal szembeni kötelezettségét. Biztosította az ország lakosságának az alapvető élelmiszerekkel való ellátását. A kenyérgabona, a takarmánygabona, a sertéshús és a tejtermelés ma már fedezi az ország szükségletét, jelentős mennyiséget exportálhatunk is.
A munka termelékenysége a mezőgazdaságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Javult az anyagi, műszaki ellátottság, a traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött.

Járási első hely

A beszámoló további része a termelőszövetkezet 1977 évi munkáját ismertette. Elmondotta, hogy a nö-vénytermesztés a Gödöllői Búza, Bonsó Termesztés Rendszerben folyt. A szigorúbb technológiai előírások betartásával, a jobb agrotechniká¬val, valamint a talajerő okszerű visszapótlásával jó ütemben növel¬tük az átlagtermést. 1975-höz képest a búza termésátlagát 33 mázsáról 38,2 mázsára, a tavaszi árpáét 32 mázsáról 37 mázsára, a borsóét pedig 20 mázsáról 24,7 mázsára emeltük. Ez az eredmény a járásban az első helyre juttatott bennünket. Más nö¬vényeknél, például a kukoricánál, hektáronként 52,2 mázsa termésát¬laggal szintén jó eredményeket ér¬tünk el. Gyümölcstermesztésben: a málnából elért 80 mázsa hektáron¬ként kiemelkedő hozamnak mond¬ható. A gyümölcstermesztés egyéb területein azonban már nem könyvelhetünk el ilyen jó eredmé¬nyeket: az őszi és a kajszi barack fagykárokat szenvedett, ezért a termésmennyiség a tervezett szint alatt maradt. Termelőszövetkeze-tünk 40 hektáron kertészkedik. A paprika, a káposzta termelési ered-ményei jók voltak. Ennek ellenére nincs lehetőségünk bővíteni a ker¬tészetet, mivel vízhiánnyal küszkö¬dünk. Öntönzésre igen kevés vizünk van. A kertészet bővítését az is akadályozza, hogy rohamosan csök¬ken a kézi munkaerő. Tavaly kü¬lönösen kiütközött a hiánya: ha a málna betakarításában a családta¬gok nem segítenek, jelentős mennyiséget nem tudtunk volna leszed¬ni.
A korszerű növény- és gyümölcs-termelési technológiák mellett el-képzelhetetlen, hogy a növényvéde-lemről ne szóljunk. A növényter-mesztésben a növényvédelmi mun¬kák a búza gyomirtásával kezdőd¬tek. Ezt a munkát kellő időben kezdtük és fejeztük be. Az elmúlt gazdasági évben vettük először igénybe a repülőgépes növényvédő szolgálat munkáját, amelynek haté¬konysága kiemelkedően jó volt. Né¬hány óra alatt bejárta gazdasá¬gunk összterületét, s elvégezte a szükséges munkát.
Az elkövetkező években jelentős szerephez jut a növényvédelem. Enéíkül ugyanis nagy terméseket elérni szinte lehetetlen. Ezért ter¬vezzük, hogy egy repülőgép vásár¬lására és üzemeltetésére társulunk a váci járási termelőszövetkezetek¬kel.

Fejlődött az állattenyésztés

Az állattenyésztésről szólva el kell mondanunk, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem teljesen rentábilis a termelés. Sok szarvas-marhát kellett leselejtezni az álla¬tok meddősége miatt. Meg kell em¬líteni azt is, hogy annak ellenére, hogy több mint száz darab szarvas¬marhát vásároltunk, mégsem érte el a borjúszaporulat a tervezett szintet. Már pedig mindegyikünk előtt köztudott, hogy a tej j termelést elképzelhetetlen borjúszaporulat nélkül fokozni. Ebben az évben viszont már reális alapja van an¬nak, hogy a háromezer literes, vagy az ennél magasabb tejtermelést el¬érjük.
A szarvasmarha állomány egy telephelyre kerül. Ennek érdekében készül Püspökszilágyon az ellető borjúnevelő istálló.
Férőhely hiányában nem tudtuk emelni az anyakocák számát. 1977- ben beléptünk az Iparszerű Sertés¬tartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásába (ISV). A belépés eredményeként Kisnémediben új, korszerű serbésfiaztatót, batériás malacnevelőt és sertéshizlaldát fo¬gunk építeni. A kivitelezésre három fokozatban kerül sor: 1978-ban 2500 darab, 1979-ben 5000 darab és 1981-ben 7500 darab sertést fogunk kibocsátani. Az első évben az igé¬nyek kielégítésére Váchartyán még hozzájárul 1000 darabbal.
A váchartyáni telepen sok gon¬dunk volt az első időkben: magas volt az elhullás, nem működött jól a trágyakihúzó technológia és a szellőztetés sem. Ennek ellenére mintegy 1000 darab hízósertéssel adtunk többet a népgazdaságnak, mint 1976-ban. A végérvényes meg¬oldás természetesen a sertéstenyész¬tésnél is az, ami a szarvasmarha¬tartásnál: a sertésállományunk egy telephelyre kell kerülni. Mivel egy 1000 férőhelyes hizlalda megépítése több millió forintba kerül, ez a megoldás csak távlati terveink kö¬zött szerepelhet. Ami a közeljövő feladata: a szarvasmarha állomány egy telephelyre vitele, az ISV prog¬ram megvalósítása, a tejtermelés intenzív fokozása és a termelés nö-velése az adott létszámmal.
A műszakiakról
Ezután a szövetkezet elnöke az alaptevékenység kiszolgálóiról, a műszakiák munkájáról beszélt.
Hangsúlyozta, hogy gépparkunk életkora és összetétele kedvezőbb, mint a korábbi években. A talaj¬művelést mindenek előtt a két da¬rab T-100-as szovjet traktor segítet¬te. A tavaszi és nyári munkákat sikerült időben és megfelelő minő¬ségben elvégezni. Sajnos az őszi munkákról nem tudjuk ugyanezt elmondani. Az ősz folyamán ugyan¬is a rendkívüli nagy szárazság miatt sakkal több volt a talajmunka. Az őszi vetések alá megfelelő magágyat kellett készítenünk. Két nagy tel¬jesítményű gépünk több hónapra kiesett a termelésiből — ez is ne-hezítette munkánkat.
A traktorok mellett ma már a gépkocsik is jelentős mértékben be-kapcsolódtak a szállításba. így az egységes irányítás mellett sokkal jobban, szervezettebben tettünk eleget szállítási kötelezettségeink¬nek.
A műhelyben állandó túlterhelt¬ség volt: a dolgozók létszáma az az elmúlt évben csökkent. Az új vezetők rugalmasan irányították a műszakot, így a kisebb létszám el¬lenére is szinte zökkenőmentes volt, a munka. Ennek ellenére nagy szük¬ségünk volna néhány jó szakember¬re, de nem könnyű ilyeneket meg¬nyerni a termelőszövetkezet számá¬ra. A jelenlegi létszámmal a mű¬szak csak akkor tud feladatainak eleget tenni, ha továbbra is összefo¬gással, a vezetőséggel karöltve vég¬zi a munkáját.
A szolgáltató ágazat
Ezután az alaptevékenységen kí¬vüli termelő ágazatok munkájáról esett szó. Tóth János elmondta.

hogy gazdálkodásunk igen fontos résziét képezik ezek az ágazatok, il¬letve üzemek. Tavaly márciusban szerveztük meg a szolgáltató ága¬zatot. Most, hogy az évet lezártuk, valóban elégedetten állapíthatjuk meg: e tevékenységi kör kellő idő¬ben elhatározott bővítése nagymér¬tékben hozzájárult gazdasági ered¬ményeink eléréséhez. Az eredmé-nyek önmagukért beszélnek: a szol-gáltató ágazat egymaga 23 millió forinttal gyarapította tervezett ár-bevételünket. E szám mögött közel 200 új dolgozó munkája, tevékeny¬ségük megszervezése áll. A kezdeti nehézségek, bizonytalanságok és le-morzsolódások után az ott dolgo¬zók is szorosabbra kívánják fűzni kapcsolatukat termelőszövetkeze-tünkkel. Szinte egyértelműen kér¬ték tagfelvételüket, s a vezetőség túlnyomórészt érdemesnek is talál¬ta őket arra, hogy tagjaink közé lépjenek. A szolgáltató és a techno¬lógiai szerelő egységein kívül a töb¬bi üzemeink is túlteljesítették az éves tervet. A lakatos üzem 102, a forgácsoló üzem 104, a zsáküzem 103 és a szállítással foglalkozó cso¬portunk 127 százalékos teljesítéssel növelte árbevételünket. Az alapte¬vékenységen kívül kapcsolódó és ipari tevékenységből összesen 23,4 millió forint többlet árbevételhez jutottunk. Érnek az az elsőrendű jelentősége, hogy a jövőben alapte-vékenységünk gyorsabb fejlesztésé¬re, a korszerű gépesítésre, dolgozó¬ink ellátottságára és természetesen a bérfejlesztésre nagyobb összege¬ket fordíthatunk.
A tapasztalatok tehát azt mutat¬ják, hogy az alaptevékenységen kí¬vüli termelés szükséges. Ezért — a korábbinál ugyan kisebb mértékben — tovább fejlesztjük kapcsolódó és ipari tevékenységünket. Mintegy tíz fővel úgynevezett víztorony karbantartó csoportot szervezünk, mely hidroglóbuszok megelőző kar-bantartásával és javításával fog-lalkozik, elsősorban Pest megyében. Ezt a munkát az országban nagyon kevesen végzik, pedig értékmentő jellege miatt népgazdasági szinten is keresett. Ezért előre láthatóan szép árbevétellel növelhetjük majd szövetkezetünk jövedelmét.
Bővítjük lakatos ipari tevékenysé-günket Ismert, hogy a Könnyű¬ipari Építő és Szerelő Vállalat évek óta helyiséget bérel termelőszövet¬kezetünk Kisnémedi majorjában. A helyiségekre kötött bérleti szerző¬désük lejárt, s alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy nem hosszabbítjuk meg. A vállalat ve¬zetőivel megegyeztünk, hogy a kis¬némedi majorban dolgozókat terme-lőszövetkezetünk állományába vesz- szük, s ezután a mi egységünkként, vállalkozási szerződés alapján végez-nek munkát a KIPSZER-nek. A keletkező haszon most már a mi termelőszövetkezetünk hasznaként jelentkezik.
Természetesen továbbra is fontos a helyes arányok betartása. Annak következetes érvényesítése, hogy fő célunk a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, az évről évre maga¬sabb hozamok elérése. Éppen en¬nek a fejlesztési folyamatnak kívá¬nunk gyorsabb ütemet biztosítani a melléktevékenységünk által kiter¬melt többlet jövedelemből.
A termelőszövetkezet 1977-ben megvalósított beruházásairól Tóth János a következőket mondta:
Váchartyánban átalakítottuk a sertéshizlaldát, Püspökszilágyon szo-ciális létesítményt adtunk át. Ugyan¬itt takarmány tároló színeket, tejhá¬zat és ellető-borjúnevelő istállót építettünk, korszerűsítettük a fejő¬berendezést. A gépvásárlás a követ-
kézéképpen alakult: két darab T- 105-as traktor, kombájnok, tehergép¬kocsik, takarmánybetakarítók.
Árbevétel és nyereség
Termelőszövetkezetünk gazdálko-dásának alapját mindig az elért ár-bevétel, s az abból képződő nyere¬ség adja. 1977-ben tervezett árbevé-telünket 143 százalékra teljesítet¬tük. Abszolút számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 58 485 millió forintos tervünket 83 475 millió fo¬rintra teljesítettük. Mint ahogy er¬ről már szó volt, az árbevétel ilyen kedvező alakulásában kiemelkedő szerepet játszott az alaptevékeny- gen kívüli termelésünk, az ott mu¬tatkozó gyorsabb pénzforgási sebes¬ség. Alaptevékenységünkben a ter-méshozamok voltak kiemelkedőek. Az egyes termény és termék fajták¬ból megtermelt mennyiség — a si-lókukorica, az őszibarack és a gö-rögdinnye kivételével — minden esetben több volt a tervezettnél. Ezek közül is kimagaslik a málna 159 és a paprika 168 százalékkal.
Terméseredményeinket becseseb¬bé teszi az a tény, hogy a terve¬zés időszakában igen szoros prog¬ramot dolgoztunk ki. A bizonyíték: búzából a termésátlag éppen a ter¬vezettnek megfelelően alakult és ezzel az átlaggal lettünk a legjob¬bak a járásban.
Lényeges szempont természete¬sen, hogy termésátlagainkat milyen költségek árán értük el. Nem mind¬egy, hogy például egy mázsa búza, vagy egy kilogramm hús, vagy egy liter tej előállítása mennyibe kerül a termelőszövetkezetnek. Magas ter-méseredményeink vezettek oda, hogy százalékos arányaink kedve¬zőbbek a korábbi évek hasonló mu¬tatóinál.
A már ismertetett árbevételi eredmények és költségalakulások alapján szövetkezeti bruttó jövedel-münk a tervezett 14 804 millió fo¬rint helyett 28.759 millió forintban realizálódott. A teljesítés aránya 194 százalékos. A kifizetett alap¬munkadíj és a munkabér összege 12.682 millió forint helyett 18 208