Érdemes háztájival foglalkozni

Fotó: Fortepan 

— Igen sok mindennel foglalkozunk — mondja Virágh Miklós, a háztáji bizottság elnöke. — Ami az adminisztrációs munkát illeti, pontosan vezetjük, ki igényelt kiskerti, s ki háztáji területet. A kiskertek nagysága általában 200 négyszögöl lehet. Mivel igen kis területről van szó, nagyon lényeges a föld minősége. Most úgy osztjuk szét, hogy azok kapják a jobb, illetve jó földeket, akik állandóan igényelnék. Vigyázunk arra, hogy igazságtalanság ne történjék. Háztájit 366-an igényeltek ebben az évben a három községből.
— Tavaly hányán tartottak igényt a háztájira?
— Körülbelül ugyanennyien. Ez szinte alig változik. Ám többen le-mondanak a kiskertről, mivel egyre kevesebben foglalkoznak ma már szőlővel. A lemondott szőlőterületek viszont a háztáji területét növelik.
— Hogyan állnak a szerződésekkel?
— Áprilisig 86 eseti szerződést és 178 több éves szerződést kötöttünk hízó sertésekre.
— Mi a kettő közt a különbség?
— No, ezt érdemes elmondani, mert sokan nem tudják. Az eseti szerződés egyszeri alkalomra, s 90 napra szól, amit akkor kell megkötni, amikor a sertés még csak 20—25 kilós. Három hónap múlva — a leadáskor — 100 kilósnak kell lennie. Sokszor előfordult már, hogy a 20— 25 kilósnál sokkal kövérebb sertésekre akartak szerződést kötni, de nem lehetett, mert a három hónap elteltével — amit szigorúan be kell tartani — a sertés jóval megütötte volna az előírt 100 kilogramot. Ezért sokkal előnyösebb és kifizetődőbb a több éves szerződés.
— Hány évre szól ez a több éves szerződés?
— Három évre, s lejártakor természetesen meg lehet újítani. De nem csak sertéshizlalásra kötünk szerződést. Ide tartozik a tehéntej, a baromfi, a nyúl leadása is. Az év első három hónapjában például ötezer liter tejet hordtak háztájiból a csarnokba.
— Hogyan segíti a téesz a háztáji gazdálkodókat?
— Akik baromfit, nyulat és sertést tartanak, azok 50 négyszögöl zöld lucernát, ezenkívül takarmánybúzát és kukoricát kapnak. A tehénnel foglalkozók pedig — tehenenként — 200 négyszögöl zöld lucernát, 100 négy-szögöl répaföldet s ugyancsak 100 négyszögöl csalamádét. Nagy kedvezmény az is, hogy például a sertés szállításáért nem kell szállítási díjat fizetniük a gazdálkodóknak. A téesznek tehát nincs ezen sok haszna, de arra törekszünk, hogy minél több embernek legyen kedve ezzel foglalkozni. El kell még mondani azt is, hogy a téesz műtrágyát is ad a háztájiaknak.
— A háztáji gazdaságokban málnát is termesztenek. Hány vagonra kötöttek szerződést az idén?
— Hét és fél vagonra. S emeltük az első osztályú málna fel vásárlási árát. Tavaly az első osztályúért 19 forintot, a másodosztályúért 16 forintot fizettünk kilónkén, az idén 20-at adunk az első osztályú málnáért. A másodosztályú ára maradt, de tavaly se volt ilyen.
— Milyen előnyökkel jár, ha a téesszel szerződnek a málnára?— Igen sok előnnyel. A téesz bár-mennyi málnát átvesz, s szerintem jó áron. Papírt és ládákat is biztosít. Mindenkinek annyit, amennyit igényel. Az előző évek tapasztalataira építve, már most, tavasszal kiosztjuk ezeket, 6 az elszámoláskor vonjuk csak le a papír árát, mégpedig vásárlási áron, tehát nem teszünk rá semmit. Tartalék Ládákkal is rendelkezünk, úgy hogy ládahiány miatt senkinek se mehet tönkre a málnája.
Én azt mondom, megéri, érdemes szerződni a málnára a téesszel.
— A háztáji földeket is a téesz gépeivel művelik. Mennyi ennek a költsége?
— Egy hold után — a háztájinál még holdban számolunk — összesen 1543 forint. Ebből 837 forint a munkaköltség és 706 forint az anyag (mű-trágya, vetőmag) költség.